Személyes fejlődés

Melyek a személyiségfejlesztés legjobb alapelvei az életed javítására?

Íme a legfontosabb alapelvek az életed javításához:

Adakozás mint a bőség előfeltétele

Az adás mindig együtt jár az elfogadás lehetőségével, mert az emberi kapcsolatok a kölcsönösség dinamikája szerint működnek.

Mivel tehát a kapcsolatok a másokkal való folyamatos csere állapotát jelentik, a nyitottság és az önzetlenség kifejezésének megszűnése egyenlő a konfliktusra és a magányra való felkészüléssel.

Ezért olyan fontos az "adás": elősegíti a csere folyamatosságát, és a legkedvezőbb feltételek közé helyez minket a befogadáshoz.

Minél többet adunk, annál többet kapunk. És most nem a híres (és füstös) "vonzás törvényéről" beszélek.

Az együttműködés ápolásáról beszélek, amely az idők kezdete óta az emberi civilizációk alapjait képezi.

Hogy életednek ezt a területét javítsd, a következő döntést hozhatod: minden alkalommal, amikor kapcsolatba lépsz valakivel, adj neki valamit. Ennek az ajándéknak nem kell anyagi jellegűnek lennie.

A legértékesebb ajándékok gyakran immateriálisak, mint például a szeretet, a figyelem, a bókok, az elismerés, a bátorítás, az idő odaadása stb.

A távolságtartás fejlesztése

Fontos, hogy először azt akarjuk, amink van, hogy elégedettek legyünk vele.

Az elszakadással és elengedéssel, ha valamit meg akarunk szerezni, először is fel tudjuk adni a hozzá való ragaszkodásunkat.

Ez paradoxonnak tűnik: a szándékot, hogy megszerezzük azt, amire vágyunk, kombináljuk a távolságtartással, hogy elveszítsük azt.

Ez azért van, mert mindig ragaszkodunk ahhoz, amit a dolgok jelentenek számunkra.

Így a leválás megkönnyíti a tudatot és táplálja a szabadságot. Mindent megkaphatunk, mindent elveszíthetünk.

Segít elszakadni magunktól, és belátni, hogy a boldogság elsősorban bennünk rejlik.

Az út és az életcélok megtalálása

Mindenki megtalálhatja a saját útját és céljait az életben. Mindenkinek van legalább egy egyedi tehetsége és egy személyes módja annak kifejezésére.

Minden embernek mindig vannak olyan képességei, amelyek lehetővé teszik, hogy bizonyos dolgokat jobban csináljon, mint mások. De minden tehetséghez egyedi igények is társulnak.

És amikor ezek az igények egybeesnek a tehetséged kreatív kifejezésével, akkor ez az, ami megteremti azt a szikrát, amely értelmet ad az életednek. Az alapvető cél tehát az, hogy felfedezzük, kik is vagyunk valójában.

Az is, hogy a tehetségünket a lehető leggyakrabban fejezzük ki, ha megtaláltuk, és hogy kifejeződésünket úgy irányítsuk, hogy másoknak is (és elsősorban) szolgáljuk.

Szabadulj meg a nem kívánt gondolatoktól, amelyek szenvedést okoznak neked.

Sokan csendben szenvednek, ezért a nem kívánt gondolatok elengedését a személyes fejlődés első alapelvévé teszem.

Valóban, ezek az emberek olyan gondolatokkal küzdenek, amelyek szenvedést okoznak nekik, olyan gondolatokkal, amelyek folyton visszatérnek, és olyan témákkal foglalkoznak, amelyek nagyon kellemetlenek, sőt néha még zavaróak is lehetnek.

Mondanom sem kell, hogy egy ilyen tapasztalat elég ahhoz, hogy az ember kétségeket ébresszen és megkérdőjelezze önmagát, méghozzá rossz okokból...

Nem meglepő, hogy ezek a tartalmak a mi elménkben kisebb-nagyobb szenvedések forrásai lehetnek.

Ezek a gondolatok pedig megszállottá válhatnak, mivel küzdünk ellenük, és végül negatív érzelmekkel töltik meg mindennapi életünket.

Ebben az összefüggésben nehéz a személyes fejlődésnek szentelni magunkat.

Lehetséges azonban megérteni azt a folyamatot, amelynek során ezek a gondolatok folyton visszatérnek, hogy megkeserítsék az életünket, és visszafordulni, hogy felszabadítsuk elménket.

Ez kevesebb szorongást, kevesebb szenvedést és jobb közérzetet eredményez.

Ha Ön is azok közé tartozik, akik csendben szenvednek az ilyen gondolatoktól, meghívom, hogy olvassa el ezt a részletes cikket, amely elmagyarázza, hogyan működnek ezek a gondolatok, és hogyan szabadulhat meg tőlük.

Hiedelmeink alakítják önbecsülésünket

Amit magunkról gondolunk, az teljesen igaz lesz számunkra, még akkor is, ha teljesen hamis!

Ennek eredményeképpen mindannyiunknak felelőssége van azért, amit megtapasztalunk, a legjobb és a legrosszabb élményeinkért.

Mivel a gondolataink felett mi rendelkezünk, és a gondolataink építik az élettapasztalatainkat és az érzelmeinket, megváltoztathatjuk a gondolkodásunkat és a beszédünket, hogy új, konstruktívabb tapasztalatokat teremtsünk.

Például azt mondhatod magadnak: "Mindenki mindig tud nekem segíteni", ahelyett, hogy azt mondanád: "Mások azért vannak, hogy kihasználjanak".

E hiedelmek mindegyike nagyon különböző élményeket és érzelmeket fog generálni. És amit hiszünk, az válik igazzá önmagunk számára...

Mindannyiunknak van egy alapértéke

Mindannyian egyformán, egyenlő mértékben rendelkezünk belső értékkel, amelyet senki sem vehet el tőlünk. Sajnos ritkán hiszünk ebben az alapértékben...

Például az a személy, aki meg van győződve arról, hogy senki sem tudja őt értékelni, több elutasítást fog tapasztalni.

A cél tehát az, hogy elengedjük a romboló hiedelmeket, és meglássuk, mennyire abszolút szeretetreméltóak vagyunk, ami segít abban, hogy kedvesen nézzünk körül magunk körül.

Ilyen életszemlélettel azt fogod tapasztalni, hogy azok az emberek, akik már kedvelnek téged, még jobban fognak szeretni, és könnyebben fogod kifejezni a szeretetedet mások felé.

A szeretet (a legtágabb értelemben) a cselekedeteink alapjává tétele

Gyakran nehéz a szeretetet életünk és cselekedeteink középpontjába állítani. Nincs időnk, túl elfoglaltak vagyunk, túlságosan stresszesek...

Pedig a magunk és mások iránti szeretet és kedvesség sokkal könnyebbé tenné az életünket. Ha például megpróbálunk másokat irányítani, elpazaroljuk az energiánkat.

Ahhoz, hogy ezt az elvet alkalmazni tudjuk, először el kell fogadnunk, vagyis úgy kell viszonyulnunk az emberekhez és a körülményekhez, ahogyan azok elénk tárulnak. Ez a nyitottság a szeretet egyik formája.

Ennek a "szeretetnek" egy másik fontos dimenziója a felelősség. Ez azt jelenti, hogy nem hibáztatunk senkit azért, ami velünk történik.

Mivel minden probléma megoldásokat és lehetőségeket rejt magában, ez a felelősség segít nekünk abban, hogy minden helyzetet pozitívan alakítsunk át.

Hajlamosak vagyunk reprodukálni azt az érzelmi környezetet, amit fiatalon tapasztaltunk.

A gyermekkori hatások segítenek megismerni önmagunkat. Ezek sem nem jók, sem nem rosszak.

Hajlamosak vagyunk úgy bánni magunkkal, ahogyan a szüleink tették, és gyakran újrateremtjük azokat a kapcsolatokat, amelyeket a szüleinkkel ápoltunk.

Kritizáljuk magunkat, ha a szüleink kritizáltak minket; bátorságot tartunk, ha a szüleink bátorítottak minket.

Hogy tisztázza ezt a mintát az életében, gondoljon például a főnökével való kapcsolatára, a munkahelyén, vagy a partnerével való kapcsolatára.

Ha a teszt eredménye negatív, ne hibáztassa a szüleit. Ők mindent megtettek, de nem tudták megtanítani neked azt, amit nem tudtak. Légy együttérző a szüleiddel, és inkább kérdezd meg őket a gyermekkorukról.

Ily módon jobban megértheti a hiedelmeit - még ha azok végül rombolóak is -, és megtanulhat megszabadulni bizonyos félelmektől vagy merev gondolatoktól.

A legnagyobb erőnk a jelen pillanat ereje.

Életünk minden tapasztalata azokból a pillanatokból ered, amelyeket a múltbeli gondolataink és hozzáállásunk révén éltünk át. Ezek a pillanatok elmúltak.

Most az a fontos, hogy megválasszuk, mit gondolunk, teszünk és mondunk a jelenben, különösen az elengedés és a tudatosság révén.

Ez a "hatalom" abból a tényből ered, hogy a jelenünk segít alakítani azokat az eseményeket, amelyeket holnap, jövő héten, jövő hónapban és így tovább fogunk megtapasztalni. Tehát, a gondolatok, amiket most épp gondolsz, negatívak vagy pozitívak?

Segítenek-e az elégedettség és a jólét jövőjének kialakításában?

Még ha hosszú ideig pusztító gondolatokat is tápláltunk, a múltnak nincs jelentősége az életünkre nézve. Ami számít, az a jelen és annak lehetősége a pozitív változásra!

A valóság, amivel szembesülünk, a gondolataink, és megváltoztathatjuk a gondolatainkat...

Bármilyen problémákkal és nehézségekkel is szembesülünk az életünkben, azok csak gondolataink és belső életünk külső hatásai.

Például az önkritika, amely alacsony önbecsüléshez vezet, csak egy negatív gondolat önmagunkról.

Amikor azt mondod magadnak, hogy "értéktelen vagyok", ez a gondolat következmények egész sorát váltja ki, beleértve az olyan negatív érzelmeket, mint a szomorúság és a düh.

Ezért, ha elkerüljük ezt a fajta gondolkodást, akkor elvágjuk a romboló következményeket, amelyek általában ezt követik.

Más szóval, ha a gondolataidat jobbra változtatod, az érzelmeid is boldogan követni fogják ugyanabba az irányba.